Hahó!

Még megvagyunk!
Nem azért nem írok, mert nincs miről hanem, mert soha nincs annyi időm, hogy nyugodtan leüljek a gép elé! Míra teljesen lefoglal. Nagyon Anyás, annyira, hogy ha (véletlenül) választhat, hogy Apa vagy Anya etesse csak tőlem hajlandó elfogadni a "hammát". Apával vagy Mamával is csak akkor jó ha fél szemmel látja, hogy a közelben vagyok. Ha véletlenül dolgom akad és itthon hagyom hatalmas hisztit képes csinálni. Sír, ordít, toporzékol és kiabálja "Anya,Anya,Anya!" . Nehezen nyugszik meg. Ilyenkor lelkiismeretfurdalásom van, hogy szegénynek milyen rossz. De nem lehet mindig velem! Ha rajta múlna még a wcre is jönne velem. Most már éjszaka is velem akar lenni! Felébred, iszik de ha nem dől vissza (mert van olyan, hogy vissza alszik de ritka) feláll az ágyban és nyüszít. Akkor kikell vennem és csak úgy nyugszik meg ha maga mellé teszem. (de akkor szinte azonnal vissza is alszik, hozzám bújva) Van, hogy hagyom reggelig van, hogy visszarakom később az ágyába (de van, hogy ezt játszuk egész éjszaka). Tudom, hogy nem biztos, hogy jó ez egyrészről Míra, másrészről magam miatt de van, hogy a fáradság nagyobb mint, hogy küzdjek a gyerekkel. (és azért a tesóknak sem lenne jó ha éjszaka nem tudnának aludni Mírától)
Sajnos nincs lehetőségem (csak ritkán) leadni őt, pedig szükség lenne rá, hogy szokja van élet rajtam kívül is.... Apukája a munka hőse :-))! és ezért nem tölt vele túl sok időt..... Az én részemről csak az Anyukám lenne illetve van NÉHA, de ő sajnos nem túl sokszor kapható egy kis unokázásra. (inkább ül otthon keseregve, hogy egyedül maradt ahelyett, hogy foglalkozna az 5 unokájával. Tulajdonképpen még néha Míra a legszerencsésebb, mert a többi 4 még ennyit sem látja a Mamát :-(! ) Apuka részéről egész jó lehetőségeink lennének ha a családja is így gondolná! De sajna ők egyáltalán nem akarnak élni (különböző kifogások miatt amit én soha nem fogok megérteni!) e lehetőséggel!!!!!!!!!